vakacia.eu
← vakacia.eu

Mindenszentek és halottak napja (november 1.)

Történelmi háttér

A Mindenszentek (november 1.) a katolikus egyház ünnepe, amelyen az összes — kanonizált és el nem ismert — szentről közösen megemlékeznek; hozzá szorosan kapcsolódik november 2., a Halottak napja, amely a megholtak liturgikus emléknapja. A két napot a magyar népi gyakorlat gyakran egybekezeli: a temetői látogatás és a gyertyagyújtás hagyománya egyaránt köthető mindkét naphoz, attól függően, mikor ér rá a család. A folk-vallási megemlékezés évszázadosan jelen van a magyar katolikus gyakorlatban, de a két nap közül csak november 1. vált hivatalos munkaszüneti nappá — viszonylag későn, a Munka Törvénykönyvét módosító 1999. évi CXXIII. törvénnyel, 2000-tól (Magyar Néprajzi Lexikon, "Mindenszentek, halottak napja" szócikk).

Modern megünneplés

A nap mai jogi státusza a Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII. tv.) módosító 1999. évi CXXIII. törvényen alapul, amely november 1-jét 2000-tól munkaszüneti nappá nyilvánította (1999. évi CXXIII. törvény). A megemlékezés központi gyakorlata a temetői látogatás: a családok a sírokat megtisztítják, friss virággal — jellemzően krizantémmal — díszítik, és mécsesgyújtással emlékeznek a megholtakra. A nap legjellegzetesebb vizuális jelensége az esti temető: a gyertyák fénye a sírkertet kvázi-folyamatos világítássá alakítja. Sok család visszautazik a szülőfaluba vagy a temetkezési helyhez kötődő településre, így a nap a magyar naptárban az egyik legnagyobb belföldi mobilizáló pont.

Kulturális jelentőség

A mindenszenteki temetői látogatás Magyarországon olyan szokás, amelyet katolikus, református és nem vallásos családok többsége egyformán megtart — a vallási keretek ellenére ma elsősorban családi-emlékezeti rítus. A Munka Törvénykönyvét módosító 1999. évi CXXIII. törvénnyel létrejött hivatalos munkaszüneti státusz csak az 1989 utáni kalendárium átrendezésének része; a folk-praxis évszázadosan megelőzte. Az utóbbi évtizedekben a Halloween (október 31.) is megjelent — elsősorban gyermeki és kereskedelmi szinten —, de a temetői gyertyagyújtás központi szerepét nem váltotta fel (Magyar Katolikus Lexikon).

Források

  • 1999. évi CXXIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról (mindenszentek napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása)
  • Magyar Néprajzi Lexikon (MTA Néprajzi Kutatóintézet) — Mindenszentek, halottak napja
  • Magyar Katolikus Lexikon