1848 márciusa — a forradalom emléknapja (március 15.)

Történelmi háttér

1. március 15. a magyar liberális forradalom kitörésének emléknapja. A reggel a Pilvax kávéházban kezdődött, ahol Petőfi felolvasta a "Nemzeti dal"-t; onnan vonult a pesti egyetemi ifjúság — élükön Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál — a Landerer & Heckenast nyomdához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták a "12 pont"-ot és a március 13-án írt "Nemzeti dal"-t. A vértelen pesti felkelés Táncsics Mihály börtönből való kiszabadításával zárult; a következő hetekben megalakult Batthyány Lajos kormánya, és az áprilisi törvények alapozták meg a polgári Magyarországot, amelynek bukását 1849-ben az osztrák-orosz katonai intervenció hozta el (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet — 1848-as kutatások).

Modern megünneplés

Március 15-ét a rendszerváltás után az 1991. évi VIII. törvény nyilvánította ismét állami ünneppé (1991. évi VIII. törvény, MAGYAR KÖZLÖNY); ezt a törvényt 2012-ben hatályon kívül helyezték, a nap mai munkaszüneti-nap státusza azóta az Alaptörvényen és a 2012. évi I. törvényen (Munka Törvénykönyve) alapul. Március 15-én jellemző viselet a piros-fehér-zöld kokárda; az állami megemlékezések egyik központi helyszíne Budapesten a Múzeum kertje, ahol Petőfi szobra előtt évről évre koszorúznak és felolvassák a "Nemzeti dal"-t. Vidéken hasonló megemlékezések zajlanak iskolai és önkormányzati keretek között. A Kádár-korszak évtizedeiben március 15-e nem volt munkaszüneti nap, és nyilvános megemlékezéseket jellemzően csak iskolai keretek között engedélyeztek; a rendszerváltás után emelték állami ünneppé.

Kulturális jelentőség

1848 márciusa nemcsak politikai, hanem kulturális emléknap is: a "Nemzeti dal" — "Rabok legyünk vagy szabadok?" soraival — máig a magyar nyilvánosság egyik leggyakrabban idézett verse. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében ma is megtekinthetők az 1848. március 15-én Landerer & Heckenastnál nyomtatott "12 pont" példányai — a magyar sajtószabadság szimbolikus tárgyai, amelyek a cenzúra megkerülésével, a nyomda kényszerű igénybevételével készültek (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest). Az 1956-os forradalom diákjai részben épp ezért indultak március 15. mintájára a Petőfi-szobortól: azóta a dátum kettős, 1848-as és 1956-os szimbolikát hordoz.